A Vaporline^® GBI típusú hőszivattyúkban alkalmazott EVI(Enhanced Vapor Inject)  multifunkciós körfolyamat

1. kompresszor
2. lemezes hőcserélők
3. desuperheater
4. akku
5. EEV szelepek
6. mágnesszelep
7. visszacsapó szelepek
8. folyadék indikátor
9. szűrő
10. fordítószelep
11. HMV szivattyú
12. EVD driver
13. Nyomásérzékelő
14. hőmérséklet érzékelő

 

A gőbefecskendezéses COPELAND EVI kompresszorokhoz cégünk egy reverzibilis (fűtő-aktív hűtő-HMV) körfolyamatot dolgozott ki. E körfolyamatot valósítottuk meg a hőszivattyúinkban. A fejlesztés legfőbb célkitűzése a lehető legmagasabb SCOP érték, valamint a magas fűtési hőfokszint elérése. Az alkalmazott körfolyamat,a beépített hűtőköri szabályzás és egyéb beépített hűtőköri elemekkel sikerült magas szintre emelni a pillanatnyi COP értékeket ,stabilizálni a kimenő fűtési teljesítményt az egyes hőfokszinteken, s ezzel minden eddiginél magasabb SCOP(Seasonal Coefficient of Performance) elérése lehetséges „Vaporline” hőszivattyúinkkal.

A föld hője hat

ékony energiaforrás

Ez az energiaforrás mindenhol rendelkezésre áll.

A földhő hőszivattyúk a talaj által elnyelt napenergiát ,valamint a magma termonukleáris bomlásából feltörő hőáramot hasznosítják. Ezzel a megújuló energiával az épületek környezetbarát és hatékony hőellátását biztosítják.

A talaj ideális hőforrásnak tekinthető,hiszen télen kivesszük az épület fűtéséhez szükséges hőmennyiséget a talajból,nyáron pedig az aktív és passzív hűtéssel nagy részét ugyanoda visszatesszük. Valójában így csupán puffereljük a talajt,így a környezetünk hőterhelését nyáron nem növeljük,és jelentősen csökkentjük az elektromos energia felhasználást. -A klímaváltozással mind nagyobb szükség van a nyári aktív hűtésre,amelyet spit klímákkal megoldva sok helyen már elláthatatlan energiacsúcsokat igényel,s jelentősen növeli környezetünk hőterhelését.

A professzionális mérnöki tervezésnek és a szakszerű telepítésnek köszönhetően a földhő hőszivattyúk egész évben megbízható módon biztosítják az épület szükséges energiamennyiségét.

Talajszondás, hőszivattyús rendszer

A leghatékonyabb és legbiztonságosabb ,ár/érték arányban a legjobb talajhő hasznosítási megoldás.

A talajszondás hőszivattyús rendszereknél az épület fűtéséhez szükséges hőt a függőlegesen a talajba helyezett szondákon keresztül nyerjük. A szondákban szivattyúkkal keringtetett fagyálló keverék biztosítja a hő szállítását. Az általában U alakú szondákat 13-15 cm átmérőjű, optimálisan100  m mélységű furatba helyezik.

A rendszer tulajdonsága,hogy a föld belsejéből folyamatosan feláramló hőt hasznosítja,s így akkor is folyamatos az utánpótlás,amikor télen  az épületek fűtésére a legnagyobb hőigény jelentkezik.

A Föld belsejéből származó hőáram a geotermikus gradiens és talaj konduktivitás szorzata.  Magyarország területén a felszíntől távolodva kilométerenként átlagosan 50-60°C-ot emelkedik a hőmérséklet, ami közel kétszerese az európai átlagnak.(gradiens)

A rendszer legfőbb előnye,hogy hozzáértő mérnöki tervezéssel folyamatosan biztosítható a hőszivattyús rendszerek zavartalan működés az épületek hőellátása kisegítő fűtési rendszerek kiépítése nélkül is. A hosszutávú termikus hatáselemzések alapján a mi klimatikus viszonyaink között 25 éves élettartamra méretezve sem nagyobb a szondák körüli talaj hőfokcsökkenése  0,5-0,6⁰C-nál. Amennyiben a szondák nyári hűtésre is igénybe vannak véve,akkor ez az érték tovább csökken.

Hátrányai között említik:

• magas a fúrási és telepítési költség /nehezen fúrható helyeken/
• nem minden esetben lehetséges a fúrás (pl. barlangos területek)

A földhő kinyerése kollektoros rendszerrel

Ezt másképpen vízszintes kollektoros rendszernek is nevezik

A PE csöveket a talajba ágyazzák, a fagyvonal alatt, körülbelül 1,5 méter 2m mélyen .A fagyálló folyadék ezen a csővezetéken áramlik, és a hőszivattyú elpárologtatóján keresztül a hőt továbbítja a  hőszivattyú hűtőközegéhez.Ily módon a napenergia, amely a talaj felső rétegét felmelegítette, fűtési célokra rendelkezésre bocsátható.

Mivel ezen hőnyerési mód alkalmazásakor elsődlegesen a napenergiát hasznosítjuk,ezért a geotermikus kollektorokkal rendelkező földhőszivattyúk egyik fő követelménye, hogy a kollektorok feletti terület nyitott és beépítetlen legyen.

A telepítése  gondos, hozzáértő mérnöki  tervezést igényel, hiszen télen amikor a napenergia utánpótlás  csekély mértékű,a fűtési igény pedig maximális,- a kivett hő hatására a föld felső rétegében tárolt hőenergia ,s ezzel a föld hőmérséklete folyamatosan csökken. A talaj túlhűlésének megakadályozása végett a fűtési szezonban kivenni kívánt energiamennyiséget pontosan számítani kell, s a föld paramétereinek és kollektor rendszer kialakításának figyelembe vételével kell a kollektor felületet meghatározni.

A  talajkollektoros rendszerek egyik hátránya a nagy területű földmunka.  Valóban, a külső hőnyerő felület 2,5 – 3,0-szor nagyobb helyet foglal, mint az épület fűtött alapterülete,s ezen felületet nem lehet beépíteni és árnyékot adó fákkal beültetni.

Energiakosár

Az energiakosár is a földben tárolt napenergiát hasznosítja,ezért tervezése hozzáértést igényel.A szükséges helyigény kisebb, mint egy  talajkollektoros rendszer esetében.A hőkihozatal a kosármérettől és talaj adottságoktól függően 0,7-2 kW/kosár körülire tehető.

Az energiakosár telepítésénél fontos szempont, hogy a felső szondahurok fölé legalább 1 méter földnek kell kerülnie a biztonságos üzemelés érdekében. Az energiakosarakat munkagéppel előre kiásott gödörbe lehet elhelyezni, majd vagy Tichelmann-kötéssel, vagy szabályozószelepekkel egy osztó-gyűjtőre kötve lehet egyesíteni és a hőszivattyúra kötni.