Mi is az a geotermikus hőszivattyú?
Minden folyadék-víz hőszivattyút geotermikus -helyesebben földhő-hőszivattyúnak neveznek . A geotermikus hőszivattyú azonban a nemzetközi gyakorlatban azért is viseli ezt a jelzőt, mert egyrészt utal a hőnyerési módra, valamint a konstrukciós kialakítása miatt is. Ezekben a remek termékekben a hőmérsékleti sáv a lehető legszűkebbre van méretezve. Olyan kondenzátorral van ellátva, amely lehetővé teszi a kondenzációs hőmérséklettel azonos hőmérsékletű fűtővíz előállítását,valamint a működési hőmérsékleti sávban a minimális hidraulikai veszteséget. A geotermikus hőszivattyú az adott hőnyerési módra tervezett, magasabb költségekkel előállított, magas COP értékekkel rendelkező speciális hőszivattyúk összessége.
Mi is az a COP?
A COP azt mutatja meg, hogy a készülék 1kW felvett elektromos áram segítségével, mekkora , hőteljesítmény leadására képes.
A geotermikus hőszivattyú rendszerek tervezésében, kivitelezésében szerzett tapasztalatok alapján, ma Magyarországon, ha valaki hőszivattyús rendszert említ, akkor az energia megtakarítás jut az eszébe, ezzel a költségek csökkentésének lehetősége. Ha egy más perspektívából nézzük akkor, rájövünk, hogy ez több ennél. Ezzel az új technológiával továbbá óvjuk környezetünket , növeljük a komfortérzetünket, és az ellátás biztonságát.
Hazánkban a földhő hasznosításara szánt geotermikus hőszivattyú alkalmazásának és így a fejlesztésnek nagy jelentősége van,hiszen hazánk Európában a legkedvezőbb geotermikus adottságokkal rendelkezik.
A geotermikus hőszivattyúk sajátossága
A hőszivattyús rendszerek túltervezése igen költséges, és megtérülés szempontjából felesleges megoldás. Elengedhetetlen a pontos technikai tervezés. A szélsőségek áthidalása ilyen esetekben a beépített elektromos fűtőberendezés vagy egyéb kisegítő fűtőberendezés használatbavételével történik. Ez persze érthető és elfogadható,hiszen ár/érték arányban a legkedvezőbb megoldás (monoenergetikus rendszerek).
A geotermikus hőszivattyús rendszerek sajátossága, hogy a hőszivattyú hőnyerési oldalát a szondarendszert a talajviszonyok, a szondák anyaga és elhelyezkedése, a talajból kiveendő évi kWh energiamennyiség, valamint az elérendő SCOP (szezonális COP) érték függvényében kell méretezni, vagyis a szondaszámot és szonda mélységet a fenti adatok és elvárások függvényében meghatározni. Mint látható, lényeges különbség, hogy míg egy gázkazános rendszert a fűtési hőleadó rendszerhez kW teljesítményre kell méretezni, addig egy geotermikus hőszivattyús rendszert a talajból kiveendő évi kWh hőmennyiségre.
A technikai és szemléletmódbeli fejlődésnek köszönhető előrelépések
Az elmúlt közel 20 évben, mikortól Magyarországon is lehet alkalmazni a zárt szondás hőszivattyús rendszereket, a zárt szondás hőszivattyús rendszerek alkalmazásában, tervezésében, a hőszivattyúk alkalmazhatóságában, az épületek fajlagos hőveszteségének, és nem utolsó sorban a felhasználók energiatakarékos szemléletének alakulásában jelentős változások léptek fel.
Ma már teljes biztonsággal lehet akár monovalens szondás hőszivattyús rendszereket kialakítani. Lehet annyi tartalékkal méretezni az adott talajviszonyok között a szondarendszert, hogy az átlagostól eltérő külső léghőmérséklet viszonyok között is működőképes legyen a fűtési rendszer.
Ezt nem csupán a szondarendszer méretezése teszi lehetővé, hanem a hőszivattyús technika fejlődése is. A korszerű szabályzó és védelmi rendszerek beépítése a hőszivattyúkba megakadályozzák a szondák túlhűlését az átlagosnál hidegebb külső léghőmérsékletek esetén.
A legkorszerűbb EVI (gőzbefecskendezéses) körfolyamattal ellátott hőszivattyúk lényegesen alacsonyabb talajhőmérsékleteknél is működőképesek, azonos COP értékek mellett. Így a tervezett szondarendszerekben sokkal nagyobb tartalékok képződnek.
Az utolsó 20 évben a lakosság energiaszemlélete is jelentős változáson ment át, amelyben elsődleges szerepe volt az energiahordozó árak drasztikus növekedésének, a nálunk is mindjobban érezhető klímaváltozásnak. A hőszivattyús rendszereket kiépítők ma már igénylik a legkorszerűbb szabályzó berendezéséket, távoli elérési lehetőségeket, amellyel energiafogyasztásukat optimalizálni tudják.
Mindezekkel együtt kijelenthető, hogy a geotermikus hőszivattyús fűtő-hűtő-HMV rendszerek ma a legbiztonságosabb és leghatékonyabb, és nem utolsó sorban a legkörnyezetkímélőbb megoldást nyújtják az épületek, intézmények, mezőgazdasági és ipari létesítmények klimatizálásánál, hő és hűtési energia ellátásánál.
Ezen rendszerek további jellemzője, hogy jól illeszthető a napelemes rendszerekhez, amellyel a megújuló energia felhasználás 80-90%-ot is elérhet, ami jelentős hozzájárulás a CO2 kibocsájtás csökkentéshez, a környezetterhelés további csökkentéséhez.
Az energiatárolás fejlődésével a sziget üzemmódú rendszerek kialakítása szükségtelenné teszi a nagy ellátó rendszerekhez való csatlakozást, amely a klimatikusan erősen változó világunkban növeli az ellátás biztonságát.
